(Kokovic, 2000) A szubkultúrák a valahová tartozás igényét szolgálják, az önazonosság, a mi-tudat megélésére adnak lehetőséget. (Rácz, 1989) Másságról is szó van, a valahová tartozás és a valahová nem tartozás határainak kijelöléséről. A csoportmásságban lehetőség van a szubkulturális válaszok kidolgozására a domináns kultúra válaszainak alternatívájaként. (Rácz, 1998.) A szubkultúra tagjai mintegy vonatkoztatási csoportként jelennek meg. A csoport egy jól strukturált, előhívható válaszrendszerrel rendelkezik, amely értékekből, érdekekből, előítéletekből és hagyományokból épül fel. (Hoppál, 1998. idézi Nagy 2003) A szubkulturális modellek úgy jönnek létre, hogy a hasonló problémával rendelkező, egymással interakcióban álló egyének belső normát alakítanak ki. Tagjaik között csoportszolidaritás van, a csoporton belül olyan belső klíma alakul ki, amely a csoporton belül az együttműködést segíti, kifelé viszont ellenséges vagy zárt. (Brewer, 1998 idézi Nagy, 2003) A szubkultúrák sajátos szimbólumrendszerrel rendelkeznek, ezek megfejtése a szubkultúrán belüli kódokkal lehetséges. Ilyen szimbólumrendszer az identitásjegyek viselése, a gesztusok és maga a nyelv is. (Nagy, 2003.) A szubkultúrák azért keletkeznek, mert lehetetlen megteremteni ugyanazokat az életkörülményeket egy társadalom minden tagja számára. "A szubkultúra - Matza szerint - bizonyos "élvezeti" értékeket testesít meg." Ezek az ún. domináns kultúrából sem hiányoznak, csak ott rejtettek, háttérben maradnak. A szubkultúra ezeknek az értékeknek a karikatúraszerű megjelenítését szolgálja." (Rácz, 1998) (forrás: www.gothic.hu)